Győri Hittudományi Főiskola

Hitünk és életünk 3.

A Hitünk és életünk című szabadegyetem harmadik előadását Dr. Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora tartotta Az ökumenikus gondolkodás kialakulásáról és hatásairól címmel a szeminárium zsúfolásig megtelt kápolnájában.

 

Rektor úr előadásának elején kiemelte, hogy jövőre lesz a reformáció 500. évfordulója, melyre minden keresztény felekezet valamilyen módon emlékezik, újra átgondolja az akkori eseményeket, elmélkedik a bűnökön és erényeken, de a legfontosabb, hogy keresi Krisztus igazságát. Ez az évforduló alkalmat ad arra is, hogy az ökumenikus gondolkodás kialakulását is szemügyre vegyük.

Az előadó a szokásos egyháztörténelmi megközelítések helyett a XVIII-XIX. századi prédikációirodalom alapján mutatta be az ökumenikus gondolkodás kialakulását. De a folyamat megértéséhez történelmi visszatekintést is szükségesnek látott. Az egyik meghatározó tényező a Római Birodalmat elsöprő népvándorlás, ami után az Egyház végezte el Európa újjáépítését, és hozza létre az európai kultúrát, aminek alapja a görög-római műveltség és a kereszténység. Azonban számos ellentét jellemezte a középkori Európát. 1517-ben valójában nem a szakadás történt meg, hanem nyilvánvalóvá és végérvényessé vált. A nagy nyugati egyházszakadást másfél évszázados vallásháború követte. A harminc éves háború (1618-1648) egész Európára kiterjedt, és végül az Európa feletti hatalom újraosztásává vált.

Ekkor kezd kialakulni a vallás és a természetfeletti iránt a közömbösség. Mindent az észnek akarnak alárendelni felvilágosodás néven, bár a naiv haladáshiten, az ész istenítésén és minden vallás elvetésén kívül semmiben nem egyeztek meg követői.

A felvilágosodás eszméinek romboló hatását felismerték az egyháziak is. Az előadó több prédikációt idézett, melyekben a szónokok élesen bírálják a felvilágosodást, és az ördög művének mondják. A felvilágosodás minden vallás ellen nyílt háborút indít, ezzel a korábban szemben álló felekezetek közös ellenségévé válik, melyek így kénytelenek összefogni.

Az ökumenikus gondolkodását segítették a missziók is, hiszen hiteltelen, ha a katolikus és a protestáns hittérítő is a szeretetről beszél, de egymást gyűlölik. Ezt az előadó lelkipásztori ökumenizmusnak nevezte, ami többek között azt jelenti, hogy a vallást érő támadásokkal szemben a Katolikus Egyház szövetségeseivé válnak más keresztény felekezetek, más vallások is, a hitük, hitünk feladása nélkül. Kezdenek egymás igehirdetéseire eljárni katolikus papok és protestáns lelkészek, prédikációs köteteket ajánlanak egymásnak, egy református lelkész VII. Pius pápát méltató könyvet ír, és katolikus kiadványok megjelentetéséhez alkalmaznak protestánsokat is.

Lukácsi Zoltán rektor úr végkövetkeztetésként levonta, hogy a hagyományos, isteni eredetre visszavezetett erkölcs, és az európai kultúra a liberalizmus istentelensége és a vallási fanatizmus miatt veszélyben van. Hangsúlyozta, hogy Európát vagy közösen mentjük meg, vagy ez az istentelen eszme elsöpri. Mit tehetünk ezért, akár ma este? Elővesszük Homéroszt és a Szentírást.

A következő előadást Juhos Imre atya, a Győri Szeminárium spirituálisa tartja december 14-én, szerdán Nevelés: kinek a dolga? címmel.

Rácz Ágoston

Neptun oktatóknak

Neptun hallgatóknak

Nyílt nap 2017

gyor kisebb

 

szombathely kisebb

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.