Győri Hittudományi Főiskola

Szabadegyetem 7. előadás

Dr. Fodor János atya, devecseri plébános és teológiai tanár tartotta a Győri Hittudományi Főiskola ˝Hitünk és életünk˝ címmel megrendezett szabadegyetemének hetedik előadását a Szeminárium kápolnájában. János atya a helyes és helytelen istenképekről beszélt, arról, hogy ezek hogyan alakulnak ki, hogyan alakítható a Krisztus által kinyilatkoztatott istenképpé saját magunk számára.

Előadása elején tisztázta a fogalmat: mit jelent az ˝istenkép˝? Ezzel kapcsolatban elmondta, sokszor kettéválik bennünk mindaz, amit Istenről tudunk, mert megtanultunk és olvashatjuk a Szentírásban, és minden érzelem, amit mi érzünk akkor, ha Istenre és vele való kapcsolatra gondolunk. Kedves és szerető Istenről tanulunk, de ugyanakkor ettől az Istentől félünk is.

Nemeshegyi Péter gondolatait idézve János atya kifejtette: az üdvösségtörténet egész folyamatában is tanúi lehetünk annak, hogyan változik a választott nép, Izrael Istenről alkotott képe, és miként teljesedik ez ki számunkra Jézus Krisztus, az Isten Fiának megszületésében, az Ő egész életében, mely maga is egy teljes kinyilatkoztatás az Istenről. Az Ószövetségben Isten mint segítő, támogató hatalom jelenik meg, akinek segítségével Izrael bátran szembeszáll az ellene törő ellenséges népekkel. Ez az Istenről alkotott elképzelés azonban a nép keményszívűségében gyökerezett.

Kalkuttai Szent Teréz anya, mikor Indiába annyi szenvedést és a világ sok-sok ellentétét szemlélhette, gazdagságot és szegénységet, fényt és sötétet, hitet és hitetlenséget, mégis azt mondta: „Találkoztam az Istennel!”

Mi határozza meg végső soron a bennünk alakuló istenképet? Egész gyerekkorunktól kezdve a szüleinkkel való kapcsolatunk, a nevelési stílusuk, életünk során szerzett egyéni tapasztalataink, tanáraink, a kulturális hatások, az Egyházban szerzett tapasztalatok és nem utolsó sorban a papi példák. Fontos, hogy gyerekkorban egészséges öntudat és énkép alakuljon ki mindenkiben, amiben meghatározó az is, hogy a gyermek már 3 éves korában észleli a különbségeket szülei szavai és tettei között. Ekkor fontos, hogy biztos szülő-gyermek bizalom alakuljon ki, melyből az Istenbe vette bizalom is táplálkozik, erre épül mindaz, amit iskolában, hittanórán megtanulunk Róla, majd a serdülőkorban a fiatal már saját tapasztalatait saját maga dolgozza fel, így alakítva istenképét.

Milyen rossz istenképeket figyelhetünk meg? Isten lehet számunkra olyan, mint egy órásmester, aki összerakja az órát, majd magára hagyja. Lehet bábjátékos, és így mindegy, mikor mit teszünk, úgyis az ő akarata érvényesül végül, mert azt tesz velünk, amit akar. Lehet olyan valaki, aki listát vezet bűneinkről, és a megfelelő büntetést kiszabja. Lehet hajcsár, hatalmas elvárásainak emberként szinte lehetetlen megfelelni. Lehet ugyanakkor atya is, aki segítő, szövetséges, mindent megad nekünk, amire szükségünk van, pásztorként tereli nyáját, ám mindenki szabadságát is tiszteletben tartja.

A negatív istenképeket igyekezzünk magunkban felismerni, és (ha kell, lelkivezető segítségével) alakítsunk rajta! Mai világunkban a ˝hagyományos vallásosság˝ is nagy probléma, hisz nem szeretünk szembenézni magunkkal, hibáinkkal, rossz istenképünkkel, és így nehezen alakítunk ki helyes és szeretetteljes istenkapcsolatot. Ez persze lehet egy egész élet ˝munkája˝, de higgyük el, hogy „ha végül Istennel jól vagyunk, embertársainkkal is jól leszünk”.

A ˝Hitünk és életünk˝ szabadegyetem nyolcadik, záró előadását Dr. Varga Józsefné szakigazgató asszony tartja 2017. április 26-án, 18 órai kezdettel, a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet kápolnájában. (9021, Győr, Káptalandomb 7.) Előadásának címe: „Aki zarándokol, jó úton van!”

Fülöp Tamás

Neptun oktatóknak

Neptun hallgatóknak

Nyílt nap 2017

gyor kisebb

 

szombathely kisebb

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.