Győri Hittudományi Főiskola

Hajdók Judit orgonatörténeti előadást tartott a Győri Hittudományi Főiskolán

A Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszékének szervezésében Hajdók Judit orgonaművész, orgonaszakértő, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ orgona-szakreferense március 25-én előadást tartott Kis magyar orgonatörténet címmel.

Az eseményen részt vettek a Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszékének hallgatói, valamint az Egyházmegyei Kántorképző növendékei és tanárai.

Az esemény résztvevőit Maróti Gábor, a Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszékének vezetője, egyházmegyei zeneigazgató köszöntötte. Hajdók Judit átfogó és képekkel illusztrált előadásában részletesen beszélt a magyarországi orgonák történetéről, kezdve az első ismert aquincumi víziorgonától a ma épülő modern hangszerekig.

Magyarországon hozzávetőlegesen 3100 orgona van, ezeknek többsége egymanuálos, kevés regiszteres kisorgona. Az előadó megjegyezte, hogy a magyarországi orgonák fejlődésében szerepet játszott a török fennhatósággal járó és a reformációt követő pusztítás, amelynek során az orgonák jelentős része használhatatlanná vált vagy megsemmisült. A nyugati-európai országokhoz képest így hátránnyal indulhattak el Magyarországon az orgonák fejlesztésére irányuló törekvések, amit sajnos a mai napig sem tudtak leküzdeni. Az orgonaszakértő példaként említette, hogy abban a korszakban, amikor Johann Sebastian Bach megírta a legjelentősebb műveit, a németországi többmanuálos, sokregiszteres, pedálos orgonákon azok minden nehézség nélkül előadhatóak voltak, ugyanakkor a magyarországi pedál nélküli, egymanuálos 4-6 regiszteres orgonák erre alkalmatlanok lettek volna. A legdíszesebb orgonák a barokk korban épültek. Jellemző volt az orgonaszekrény túldíszítése, cizelláltsága, mozgalmas, aranyozott szobordíszítése. Az ezt követő években azonban egyre kevésbé variáltak a színekkel és a formákkal, inkább a letisztultságra, az egyszerűségre törekedtek.

A hangszer belső szerkezetének fejlődését az Angster orgona- és harmóniumgyár háromgenerációs munkásságának bemutatásával ismertette az előadó. A gyár alapítója, Angster József híressé vált több európai országban is a könnyű billentésű, mechanikus vezérlésű orgonáiról, valamint az ő nevéhez fűződik Magyarország első nagyméretű orgonájának megépítése a kalocsai érsek megrendelésére. Angster József fiai, Angster Emil és Angster Oszkár képviselték a második generációt, akik külföldi tanulmányaik után átvették a gyár vezetését, és külföldi minta alapján elkezdték a pneumatikus táskaláda szerkezetű orgonák gyártását. Hajdók Judit hozzátette, hogy valójában a harmóniumgyártás tartotta fenn a gyárat, hiszen a harmónium akkoriban népszerű hangszer volt, és az előállítása sem volt olyan költséges, mint az orgonáé. Az Angster testvérek nevéhez köthető a szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház orgonájának megépítése, ami Klebelsberg Kuno kérésére Magyarország legnagyobb, és abban az időben Európa második legnagyobb méretű orgonájának készült, a terv szerint 136 regiszterrel, ez azonban nem valósult meg teljesen. A gyár harmadik generációját Angster József és Angster Imre képviselték. Ők az elektropneumatikus orgonák építésébe kezdtek bele, azonban munkájukat akadályozta egyrészt a második világháború és az azt követő alapanyaghiány, másrészt a kommunista diktatúra, ugyanis koncepciós perekben letöltendő börtönbüntetésre ítélték őket az Egyházban folytatott tevékenységük miatt.

Az előadás végén Hajdók Judit elmondta, hogy napjainkban már nem jellemzőek az orgona szerkezetére irányuló változások, az orgonaépítők a régi megoldásokat részesítik előnyben.

Szöveg és fotó: Bohner Anna

Neptun oktatóknak

Neptun hallgatóknak

Nyílt nap 2017

gyor kisebb

 

szombathely kisebb

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.