Győri Hittudományi Főiskola

Hitünk és életünk 8. Szent Pál az Eucharisztiáról

2018. április 18-án, szerdán a nyolcadik előadással folytatódott a Hitünk és életünk szabadegyetem. Dr. Csernai Balázs teológiai tanár „Krisztus testében élek – Szent Pál apostol tanítása az Eucharisztiáról” címmel tartott előadást a Hittudományi Főiskolán.

 

Dr. Csernai Balázs a szabadegyetem elnevezéséből kiindulva bevezetőjében a hit és élet kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Sokszor úgy tekintünk a hitünkre, mint tisztán lelki dologra, és hajlamosak vagyunk elválasztani az életünktől. Pedig gyümölcsözőbb lenne, ha hit és élet egységet alkotna. Rámutatott arra, hogy Szent Pál apostol számára milyen fontos volt, hogy hitét életében is megvalósítsa.

Szent Pál idejében nem voltak nagy példaképek, a Krisztus utáni évtizedekben még nem voltak szentek. Magától értetődő volt számára, hogy ő mutassa az utat, és példájával másokat is elvezessen Jézushoz. Nem írt nagy összefoglaló műveket, csupán néhány levele maradt fenn az utókorra. Ezeket az írásokat rendszerint konkrét esetek megoldására írta, mégis, sokat tanulhatunk tőle, hogy hogyan vélekedett a hit nagy kérdéseiről. Nem hátrált meg, hanem szembenézett a problémával, és megpróbált gyakorlati útmutatást adni a korintusi, római, efezusi stb. híveknek.

Az Eucharisztiával kapcsolatos elképzelései sem maradtak ránk rendszeres formában, de leveleiben többször tesz utalást a hálaadás jelentésű szóra, amely alatt az első századokban a szentmisét értették. Az Eucharisztia görög eredetű szó, hálaadást, köszönetnyilvánítást jelent. Pál apostol legtöbb levelét köszönetnyilvánítással kezdi: hálát ad a közösségekért és a megtörtént eseményekért. Filemonhoz írt levelét a börtönből írta, mégis ki tudja fejezni az Isten iránti bizalmat és hálát, már ez a tény is rávilágít az apostol istenkapcsolatára. Felismeri Isten ajándékait és hálát ad értük, „szinte az alapmagatartása a hálaadás” – hangsúlyozta előadásában dr. Csernai Balázs.

A másik kifejezés, amelyet a szentmise megjelölésére használtak, a kenyértörés. Az első keresztények gyakran összegyűltek, hogy ünnepeljék a kenyértörést. Így lesz a hívő közösség a kenyér és a bor vételében Krisztus testének közösségévé, az Egyházzá. Pál apostol a Korintusiakhoz írt első levelében az alapítás szavait is leírja, és értelmezi. Ne feledjük, Krisztus ma is önmagát adja oda értünk minden szentmisében. Szent Pál többször figyelmeztet a Krisztus testében való egységre: „Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai.” (1Kor 12,27) „Krisztus testében ti is meghaltatok a törvénynek, hogy ahhoz tartozzatok, aki feltámadt a halálból.” (Róm 7,4) Az ember valóságosan találkozik Krisztussal, aki immár feltámadt testben él.

Az előadás utolsó részében Csernai Balázs Szent Pál római útjának jelképes jelentéséről beszélt. Pál hajóra szállt, hogy Rómába menjen, azonban hajótörést szenvedett, s így mindnyájan megmenekültek. Szent Lukács szerint a fogoly Pál képviseli Krisztust: megtörte a kenyeret, evett, és útitársait is buzdította az étkezésre. A szentmisére emlékeztető cselekedet hatására mindnyájan erőt merítettek és megmenekültek. Mintha a történet arra utalna, hogy Pál „kenyértörése” a nem hívőknek is felkínálja a menekülés útját a világ hajótöréséből.

Az előadás végén sor került az oklevelek kiosztására azok számára, akik mind a nyolc előadáson részt tudtak venni. Az idén lesz még egy ráadás, egy bónuszelőadás, amelyen a résztvevők egy hiányzást pótolhatnak. Május 9-én, szerdán, 18 órai kezdettel egy pedagógiai jellegű előadást keretében két meghívott előadó a cserkészet missziós lehetőségéről fog beszélni az érdeklődőknek.

Kelemen Dávid

 

Neptun oktatóknak

Neptun hallgatóknak

Nyílt nap 2018

nyilt_nap_2018_kisebb

 

felveteli hirdetmeny szhely 2017 18 kisebb

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.