Brenner János Hittudományi Főiskola

„Gyertek, nézzétek meg!” – Szakmai délutánt tartottak a Brenner János-főiskolán

„Gyertek, nézzétek meg!” mottóval nyilvános szakmai délutánt tartottak a Brenner János Hittudományi Főiskola Szombathelyi Képzési Központjában március 25-én. A rendezvényen részt vett Székely János szombathelyi megyéspüspök is.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Martos Levente Balázs, a Győri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Képzési Központjának igazgatója házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, március 25., Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe az a nap, melyen az emberré lett Fiúisten mellett Szűz Máriát is ünnepeljük, hiszen Isten Fia az őáltala kimondott igen révén lépett a világba.

 

Ancsin István a rendszeres és a fundamentális teológia szempontjából beszélt az egyházak, vallási közösségek magyarországi szerepéről. Rámutatott: Karl Rahner szerint „a vallás az egész ember egzisztenciális kapcsolódása a létértelem végső alapjához”. A vallásos öntudat az igazság birtoklásának érzésében és az erkölcsi normák felismerésében áll. E meggyőződés mélyén ott rejlik az a többé-kevésbé felismert tény, hogy az ember végső fokon nem ura önmagának, hanem egy felsőbb lény hatalma alatt áll.

Ancsin István elmondta, hazánkban az 1990. évi egyházügyi törvény azt írja, hogy „az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat hozhatnak létre”. A lazább szabályozás miatt a kilencvenes években több mint 350 egyház jegyeztette be magát, ezek egy része azonban elsősorban az anyagi támogatás miatt jött létre. A 2011. évi egyházügyi törvény jelentős szigorításokat vezetett be, eszerint a vallási közösséget az Országgyűlésnek kell elismernie; elsődlegesen vallási tevékenységet kell folytatnia; emellett egy olyan világnézethez kell kapcsolódnia, amely a természetfelettire irányul. 

„Magyarországon napjainkban is sok kisegyház, vallási közösség és szekta működik” – hívta fel a figyelmet az előadó. Ezeknek a tagjai karizmatikus vezetőjükhöz kötődnek, szemben állnak a racionális gondolkodással, és erőteljes missziós tevékenységet folytatnak. Nagy veszélyt jelent, hogy a szekták tagjainak gondolkodása leegyszerűsödik, ezért pszichésen is függő viszonyba kerülnek a közösséggel és annak vezetőjével.

A Katolikus Egyház többi vallással kapcsolatos megnyilatkozásait ismertetve Ancsin István utalt a firenzei zsinatra (1442), mely kimondta: extra ecclesiam nulla salus, vagyis az Egyházon kívül nincs üdvösség. Egy évszázaddal később a tridenti zsinat (1545–1563) a „vágykeresztség” tanításából kiindulva ünnepélyesen kijelentette az Egyházon kívül álló személyek üdvösségének lehetőségét. A II. vatikáni zsinat (1962–65) Nostra aetate kezdetű nyilatkozata kifejtette, hogy a Katolikus Egyház semmit sem utasít el abból, ami a vallásokban igaz és szent. A Hittani Kongregáció által 2000-ben kiadott Dominus Iesus kezdetű nyilatkozat inkább azt hangsúlyozta, ami elválasztja a Katolikus Egyházat a nem katolikus keresztényektől. Ugyanakkor a Hittani Kongregáció rendkívül fontosnak tartja azt a munkát, melynek során a teológusok hozzájárulnak Istennek a világgal és az emberiséggel kapcsolatos üdvösségterve mélyebb megértéséhez. Azt viszont teljességgel kizárja, hogy a vallásközi párbeszéd előmozdítása érdekében a keresztény igazság csorbát szenvedjen, tehát nem mondhatjuk, hogy „az egyik vallás annyit ér, mint a másik”. „A keresztény egyházaknak a vallási pluralizmus és a növekvő ateizmus légkörében kell hirdetniük Jézus Krisztust, az egyetlen Üdvözítőt, aki nem puszta szimbóluma az emberiség legmélyebb vágyakozásainak, mert ő a valóban megtestesült, a keresztre feszíttetett és a feltámadt második isteni személy” – zárta előadását Ancsin István.

Hans Urs von Balthasar egyháztanának rendhagyó és aktuális szempontjairól Görföl Tibor, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanára tartott előadást. Balthasar receptív teológus volt, aki más tudósok eszméit igyekezett átültetni a maga korába. E gondolkodók közé tartozott Georges Bernanos is, aki szerint a Katolikus Egyháznak a szentek Egyházának kellene lennie, „mert a szentekben van a legtöbb élet”. Ők – átlépve a középszerűségen – a gyermekek ártatlanságával és védtelenségével állnak szemben mindenki mással. A szentek egy hívásnak engedelmeskedve indulnak el egy olyan úton, mely ismeretlen és kiszámíthatatlan. Azoknak, akik e járatlan úton elindultak, vezetésre van szükségük. E vezetők tulajdonképpen „meg vannak fosztva a magánszférájuktól”, ők olyan emberek, akiket „kisajátított a küldetésük”. 

„A hívő emberek sajátos tapasztalattal rendelkeznek” – folytatta Görföl Tibor Balthasar nézeteinek ismertetését. A keresztény tapasztalat sajátossága, hogy az mások helyett és másokért átélt tapasztalat, vagyis alapvetően másokra irányul. A modern keresztények tapasztalata – ellentétben a megelőző korokkal – nem a fény felé halad, hanem lefelé, a sötétség irányába. A modern szent az elítélt bűnösökkel szeretne közösségbe kerülni, vagyis Krisztus passiójának mélységei felé tart.

Balthasar beszél az Egyház miatti szenvedésről is. Szerinte komolyan kell venni a keresztény középszerűség kísértését. A hívő ember könnyen vonul vissza az Egyház bástyái mögé egyfajta joviális biztonságba. A keresztény ember legnagyobb ajándéka a szabadság, mi mégis lecseréljük azt a közönyre. Hagyjuk magunkat félrevezetni a propaganda által, sokszor azon háborodunk fel, amin kötelező felháborodni.

Válság esetén mindig új életformákkal ajándékozta meg Isten az Egyházat. Szent Benedek, Szent Ferenc és Loyolai Szent Ignác is olyan életformát alakított ki, melyek kivezettek az éppen fennálló krízisből. Balthasar úgy látta, hogy a 20–21. században ez az életforma a laikusoké. Olyan laikusokra van szükség, akik úgy tesznek fogadalmat a tisztaság, a szegénység és az engedelmesség evangéliumi tanácsaira, hogy közben a világban akarnak élni – láthatatlanul, felismerhetetlenül és feloldódva. Bár Balthasar rendkívül sok művet írt, számára mégis egy ilyen laikusokból álló közösség irányítása volt a legfontosabb. A keresztény életállapotok teológiáját is kidolgozta, szerinte Jézus Krisztus életének leglényegesebb alkotóelemét az evangéliumi tanácsok adják, a kereszt ennek a három tényezőnek a foglalata.

A bástyák ledöntése című könyvében azt írja Balthasar, hogy az Egyház küldetése az emberekhez, a világhoz szól: „A szent föld most a világ.” Az Egyházról csak képekben tudunk beszélni, s mivel Isten meghatározhatatlan, így az Egyház is meghatározhatatlan. Az Egyház Krisztus jegyese: bár férfi és női jellegű is, az elsődleges mégis a női, mely befogad – fejezte be előadását Görföl Tibor.

Az ünnephez kapcsolódva Tóth Csaba festőművész az angyali üdvözlet ábrázolásairól beszélt. Előadásában elsősorban a 20. századi és kortárs Vas megyei képzőművészet alkotásaira fókuszált. A szombathelyi születésű Steffek Albin (1893–1967) több mint félszáz templomot festett ki egyedül, többek között a jászberényi ferences templom mennyezetét is, ezt egy súlyos bűne miatti vezeklésből. Steffek az osztrák barokk mintáit követte, alakjait szívesen helyezte nyílt térbe. Az ő alkotása a nicki (1954) és az ostfiasszonyfai (1958) Angyali üdvözlet.

Kisléghi Nagy Ádám: Angyali üdvözlet 

Radnóti Kovács Árpád (1902–1977) a szombathelyi szalézi templom oltárképét festette. Radnóti a római iskola nyelvezetét használta, alakjait gyakran helyezte szobabelsőbe. Döbrentey Gábor (1897–1990) festészetére Lotz Károly művészete volt hatással. Ő festette a kisbaráti templom mennyezetképét és a máriabesnyői 15 négyzetméteres Angyali üdvözletet. Szkok Iván a hiperrealizmus és a popart vegyítésével alkotott. Szerinte a szakrális művészet minden időben színes és háromdimenziós volt, ezért ennek ma is így kell lennie. Az ő Angyali üdvözlete a budapesti Liget Hotelben látható. Tóth Csaba Fra Angelico nyomán festette meg Angyali üdvözletét, míg Kisléghi Nagy Ádám számára Caravaggio fény-árnyék festészete jelentette a mintát.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

forrás: http://www.magyarkurir.hu/hazai/-gyertek-nezzetek-meg-szakmai-delutant-tartottak-brenner-janos-foiskolan

Neptun oktatóknak

Neptun hallgatóknak

KEHOP

Nyílt nap 2019

nyilt_nap_2019_kisebb

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.